A clickbait cím után az alábbi videóban néhány olyan egyszerű ötletet mutatok meg, hogyan is tudunk egy szimpla kereséssel olyan tartalmakra lelni, melyeket fel tudunk használni a mindennapi tanításunkban, így egy kis munkával saját magunk hozhatjuk létre a címben szereplő digitális tartalmak gyűjteményeit:
Hogy azok se csalódjanak, akik az adatbázis miatt kattintottak, álljon itt egy hasznos gyűjtemény is:
Ez a blogbejegyzés a 2020. december 31-én végződő mesterprogramom eredményeinek megvalósulásáról szól.
Bár a blogon folyamatosan közzétettem a megvalósulás publikus eredményeit, ez a bejegyzés a mesterporgramban leírt tervek megvalósulását dokumentálja. Az interaktív képen a kívánt helyekre kattintva a releváns oldalakra juthatunk.
Az alábbi összeállítás a Hueber Kiadó Pingpong Neu című tankönyvsorozatához készült teszteket, illetve kimeneti és nyelvvizsga előkészítő teszteket tartalmaz:
De jelenleg a szakmai csoportokban ezen a felületen a legnagyobb az élet (akár tetszik nekünk, akár nem).
Létrehoztam néhány új felhasználói csoportot, ahová szívesen várom az érdeklődőket. A csoport élete természetesen a tagok aktivitásától függ, szóval önmagában az, hogy létrejön a csoport, még nem garancia semmire, de szerintem fontos, hogy ezekben a csoportokban könnyebben felvehetik egymással a kapcsolatot a kollégák, ha akarják.
Összegyűjtöttem még ide néhány olyan általam ismert (régebbi) Facebook csoportot, ahol rengeteg lehetőség van arra, hogy megosszuk egymással tapasztalainkat, illetve tanácsot, segítséget kérhetünk egymástól.
Íme a lista (a teljesség igénye nélkül), ezeket a szakmai csoportokat jó szívvel ajánlom mindenkinek.
Ha még ajánlanátok egymásnak egyéb csoportokat, vagy létrehoztok magatok valamely online eszközhöz új felhasználói csoportot, kérem, hogy a hozzászólásoknál linkeljétek be, hogy minél többen tudjunk a minket érdeklő csoportokhoz csatlakozni és tudjunk egymásnak segíteni!
Az alábbi blogbejegyzés egy teljesen szubjektív gyűjteményt és némi módszertani segítséget kíván nyújtani az érdeklődőknek, melyben röviden leírom a saját helyzetemet, tapasztalataimat és terveimet is, hátha segít valakinek…
Iskolánkban már rendelkezésre állt az Office 365 környezet, így nem volt kérdéses, hogy mit is fogunk használni az új helyzetben.
A Teams-en létrehoztuk az osztályokat. Mi az osztálycsoport+tantárgyi csatornák struktúrát választottuk, azonban nem csak ez a lehetőség van. A két struktúrát az alábbiakban hasonlítom össze:
Az én osztályom esetében további bonyolító tényező volt, hogy a mi osztálycsoportunk (első osztályom van) egy “Egyéb” típusú csoport, mivel szeptemberben a szülők számára már létrehoztam ezt (a szülők a saját e-mail címükkel, vendégként vannak jelen).
Ennek az a hátránya, hogy a mi csoportunkban nincs “Feladatok” lap, tehát nekünk másképp kell a feladatokat kiadni és bekérni.
Iskolánkban sok szülő kérése az volt, hogy szeretnék előre tudni, mi vár rájuk a héten, így heti tervezésre álltunk át. Számomra ez azért nem volt nehéz, mert szeptember óta egyébként is így készültem, egy OneNote-ban:
A heti terveket a Teams-ben osztjuk meg a szülőkkel, egy közleményben:
A közleményben belinkelem a heti terv OneNote Online-os verzióját is, ahol megkattinthatóan benne vannak az online órák csatlakozási linkjei, illetve a fájlbekérők, ahová az elkészült feladatokat tölthetik fel a szülők (ezek nálunk fotók és hang- vagy videófájlok):
A fájlbekérő funkció használatával az iskolai tárhelyemen rendszerezve gyűlnek az anyagok, amit az asztali OneDrive-om rögtön le is szinkronizál:
A fájlbekérővel beérkező fotókat a Fényképek alkalmazásban szerkesztem, a javításokat, visszajelzéseket így közvetlenül a fényképre írom, majd ezeket küldöm vissza a gyerekeknek:
A fájlbekérő használatát itt mutatom be:
A továbbiakban néhány kipróbált ötletet szeretnék adni az online tanítás változatosabbá tételéhez. Az ötletek alapvetően első osztályosokra vonatkoznak, de kis átalakítással nagyobb diákok tanításához is jók lehetnek. Az osztályom 16 főből áll, minden családnak van valamilyen hozzáférése a Teams-hez. Az okostelefonoknál problémaként merülhet fel, hogy nem minden csatorna frissül azonnal, nekik külön csevegésben küldjük át a tartalmakat.
Ötletek:
Az online órák ne legyenek hosszúak! Ha valami miatt mégis fontos, hogy hosszabb időt akarunk eltölteni a gyerekekkel együtt, akkor mozgassuk meg őket az eszközeik előtt is!
Ha van rá lehetőségünk, készítsünk felvételt az óráról, amit a gyerekek igény szerint később visszanézhetnek. Emiatt az egyéni interakciók lehetőség szerint ne az óra elején legyenek, mivel azok az eszközhasználat esetleges problémái miatt sok időbe kerülhetnek.
Készítsünk digitális óravázlatot, amit meg is tudunk osztani később a gyerekekkel (OneNote, Wakelet, Sutori, stb.).
Próbáljunk ki időközönként valami újat, szokatlant, hogy ki tudjunk lépni a mindennapok online taposómalmából! Ehhez egy vicces lehetőség, amit én többek között április elsején használtam: Snap Camera
És hogy az ötletekhez kézzelfogható segítséget is adjak, szívesen megosztom Veletek a fent említett oldalakon található publikus anyagaimat:
A fenti Kahoot! készítését részletesen bemutatom az alábbi videóban is:
És mik a terveim?
Alapvetően az, hogy a hátralévő időben is megpróbáljam motiválni a tanítványaimat arra, hogy kedvvel csinálják meg a feladataikat.
Szeretném kipróbálni, hogyan tudunk közösen órát tartani a tanítópárommal, mert úgy látom, hogy a gyerekeknek (és a kollégáknak is) szükségük van arra is, hogy ötleteket kapjanak a közös online “együttlétek” hasznos eltöltéséhez. Legyen ez tanulás, vagy szabadidős elfoglaltság.
Továbbra is igyekszem javítani a szülői visszajelzések alapján az online tanítás menetén. A legutóbbi visszajelzések eddig elég jók:
Már egy ideje használom a Wheel of Names nevű online szerencsekereket és nagyon hasznosnak találom. A szolgáltatás ingyen használható. Ha összekötjük Google fiókunkkal, akkor el is tudjuk menteni a szó- és/vagy képlistáinkat, így bármikor újra fel tudjuk használni őket. Fejlesztője a nagyon segítőkész Martin Omander, aki nyitott az új ötletekre is, így a szolgáltatás folyamatos fejlődése a felhasználók visszajelzései alapján garantált. Visszajelezni és ötleteket adni a “Visszajelzés” menüpontban lehet. A legfontosabbat a végére hagytam: a szerencsekerék felülete most már magyarul is tud, merthogy lehetőség nyílt a kezelőfelület nyelvének lefordítására, amivel én gyorsan éltem is.
Példának álljon itt egy szerencsekerék a melléknévragozás gyakorlásához:
Itt most csak egy olyan lehetőséget szeretnék bemutatni, amit talán még kevesen ismernek (én is csak véletlenül találtam egy lengyel oldalon) és hasznos lehet másnak is.
A fenti blogban is található címen (itt) egy online triminó szerkesztő oldalt találunk, azonban ráakadtam egy olyan lehetőségre, aminek segítségével offline is szerkeszthetünk magunknak triminót (sajnos képek nélkül, de talán így is jól jöhet):
Az alábbi két Excel fájlt letöltve a saját gépünkön szerkeszthetjük meg a triminónkat:
A linkre kattintva a fájlok előnézetét láthatjuk, itt a letöltésre kell kattintani és az Excel asztali verziójában megnyitva, a makrók engedélyezése után tudjuk használni a triminó készítőket:
A fájlok eredetije elérhető itt, fordításukhoz és megosztásukhoz köszönöm az engedélyt Michał Czakon-nak, a lublini Boldog Gyermekkor Alapítvány munkatársának.
Ebben a tanévben is tartok webinárium sorozatot a Microsoft Innovatív Tanári Közösségbe tartozó kollégáknak. Terveink szerint ebből a sorozatból is készül majd nyilvánosan elérhető kurzus a MEC-en.